Valid CSS!
Valid HTML 4.0 Transitional
Projekt

Célkitűzés

A 19. századi magyar irodalom- és művelődéstörténet elfeledett forrásai munkacímet viselő digitális szöveggyűjteményben a század irodalom- és művelődésszemléletének megismerésére alkalmas szövegeket gyűjtöttünk egybe. Célunk kétirányú: egyrészt az irodalomtörténeti kutatás számára ismeretlen szövegek felkutatása, másrészt e szövegek digitalizálása, és a világhálón szélesebb kutatói kör rendelkezésére bocsátása.
Részletes ismertetés

A SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszéke a SZTE Egyetemi Könyvtárával együtt kezdte el 2002 folyamán fejleszteni "A 19. századi magyar irodalom- és művelődésszemlélet adatbázisá"-t.

Az adatbázis-építők célkitűzései a következők voltak:
1) Az adatbázisba a 19. század irodalom- és művelődésszemléletének megismerésére alkalmas szövegeket kell egybegyűjteni.
2) Az adatbázisnak legalább háromféle funkciót kell ellátnia: első az irodalom- és művelődéstörténeti kutatás számára kiaknázatlan források bemutatása, második a világhálón e szövegek szélesebb kutatói kör rendelkezésére bocsátása és végül az egyetemi oktatásban való felhasználása.
3) Az adatbázis egyesítse a facsimile minőségű nyomtatott források filológiai igényeit egy relációs adatbázis keresési és kombinációs lehetőségeivel valamint a legfrissebb irodalom- és művelődéstörténeti iskolák kutatási szempontjaival.
4) A négyéves kutatási periódus végére 7000 nyomtatott oldalnyi, az alább felsorolt szempontok alapján feldolgozott szöveg hozzáférhetővé tétele.

Alapelemnek (nem műfaji értelemben használva a kifejezést) a cikket vettük. A cikkhez kapcsolódnak mind a befoglaló egységet részletesen leíró adatok, mind magára a cikkre vonatkozó általános, mind pedig a cikk egyes oldalaihoz kapcsolódó különös adatok. Az egyes oldalakat az adatbázis (150–200*150–200 dpi felbontású, .jpg-kiterjesztésű) képformátumban tárolja, s ehhez rendeli hozzá az oldalak részletes leírását.
A befoglaló egység szintjén megadott adatok: periodika, önálló vagy sorozatba illeszkedő kiadvány címe; a szerző, szerkesztő, illetve a befoglaló egység paratextusait (előszavak, bevezetők, illusztrációk stb.) jegyző személyek nevei. A befoglaló egységet leíró adat még a megjelenés helye, ideje, a kiadó és a nyomda neve.
A cikk adatai: cím, szerző, megjelenés ideje, a cikket befoglaló egység adatai (évfolyam, kötet, szám, oldalszám szintig lebontva), illetve az általános kategorizáláshoz szükséges tárgyszavak.

A cikkek kiválogatásakor a későbbi bővítés lehetőségét fenntartandó négy általános kutatási irányt határoztunk meg. A rendszerformáló kategóriák történetére vonatkozó forrásokból a felhasználók az irodalom és művelődés terét meghatározó fogalmak, intézmények ki- vagy átalakulását követhetik nyomon. Ilyenek például a sajtó-, a könyv-, könyvtár-, az intézménytörténeti források. Az esztétikai kategóriák történetére vonatkozó források az irodalmi műfajok és kategóriák kutatását segítik. A harmadik csoportba tartoznak az irodalom és művészet rendszerének a többi társadalmi alrendszerhez való viszonyát tárgyaló források, mint például a jogi szabályozásokról és gazdasági fejleményekről, társadalmi szerepekről referáló, illetve ezeket elemző szövegek. A negyedik csoportot alkotják végül a tudománytörténetre vonatkozó források. Ide elsősorban az irodalomtörténet-írás történetét és módszertanát jellemző szövegek kerültek.

Az adatbázisba kerülő szövegek között a hordozóik típusa alapján nem tettünk különbséget. Bekerülhetnek tanulmányok önálló kiadványokból, kötetek előszavai, bevezetői, lexikoncikkek, hírlapi kritikák, ismertetők, tárcák, folyóiratcikkek, hirdetési felhívások egyaránt.
Munkatársak

A projekt vezetői:
A digitalizációs munkálatokban résztvettek:
Feldolgozott források

Figyelem! Az alábbi link egy .pdf kiterjesztésű fájlra mutat, az internetkapcsolattól foggően változik a megnyitás sebessége. Új ablakban nyílik meg.

A cikkek listája időrendben.